2012.04.12. 00:05
Napi matek: tranzakciós adó
Adózzunk!
Rögtön felkaptam a fejemet, amint a tranzakciós adóról szóló hírek jelentek meg szerte az interneten. Lásd a cikket. Vagy ezt.
Mérnök vagyok, szeretem a statisztikákat... és nekem ránézésre bűzlik ez az egész. Miért? Először érdemes megnézni, milyen fajtái lehetnek egy ilyen adónak, tehát milyen tranzakciókra vethető ki. Másrészt vizsgáljuk meg, hogy az adózók oldaláról ez mit jelent...
Előre leszögezem, nem vagyok adószakértő, ezek pusztán becslések, latolgatások, a cél a nagyságrend eltalálása.
Mennyibe kerül egy tranzakció?
Honnan érdemes elindulni? Onnan, hogy az adó költségvetési lyukat hivatott befoltozni: az Origo szerint 100..200 milliárd forintos bevételt várnak tőle. Banki tranzakciókat adóztatnánk meg. Banki tranzakció létrejöhet két vállalat, vállalat és magánszemély illetve két magánszemély között (plusz szereplőnek vehetjük még az államot és intézményeit).
Ma a banki tranzakciók ára alapdíj + százalék jellegű. Nézzünk meg egy bankot, mondjuk hasraütésszerűen az FHB-t (most nem szeretnék átfogó felmérést végezni...). A hirdetmények között találhatók a tranzakciók árai. Ne nézzük az alapdíjat és a havi számladíjat, csak a százalékos részt: bankon kívüli eseti forintutalás jutaléka számlacsomagtól függően céges számláknál 0,1..0,2% (természetesen netbankon keresztül), lakosságinál 0..0,15% (igen, ingyenes is lehet, ha pl. diákszámla vagy bizonyos összegű rendszeres jövedelem érkezik rá).
Mennyi az az 1%?
A hír szerint az adó "nem éri el az 1%-ot". Véleményem szerint ez az 1% rengeteg, a fenti banki jutalék 5..10-szerese!
Adózási szempontból azért kellemetlen, mert az adóalapot nem csökkenti - ellenkező esetben az állam pusztán az egyik zsebéből rakna át pénzt a másikba. Tehát a bruttó bér mondjuk 0,2..1%-a megy az államnak: bruttó 120.000 Ft esetén 240..1200 Ft, 250.000 Ft esetén 500..2500 Ft. Erre elsőre nem mondanám, hogy szédületesen sok.
De nem is olyan nehéz kiszámolni, hogy a másik oldalról is kevés!
Elég Kovács Józsit adóztatni?
Tehát oké, szépen beindult a nyáltermelésünk a 100..200 mrd. forintos kiigazításra, hiszen az EU, IMF felé el kell számolni. És hát mi is megtettük a magunkét, hamarosan alig feleannyian ülünk majd a T. Házban, polgármester se lehetek többé stb. Ideje, hogy a többiek is tegyenek valamit!
Tegyük fel, hogy csak a bérek kiutalását adóztatjuk meg. 2011-ben a bruttó átlagkereset 213.100 Ft volt, átlag 2.692.000 (teljes munkaidőben foglalkoztatott) munkavállalóval. A kettőt összeszorozva megkapjuk, hogy összesen kb. 574 milliárd forintot kaptak kézhez havonta, ami évi majdnem 6900 mrd. Ft bevétel. Ennek 1%-a, tehát a legrosszabb esetet nézve alig 70 milliárd Ft adó szedhető be.
Természetesen tovább növelhető a lakosság-vállalat utalások, azaz a rezsi és a csekkes befizetések megadóztatásával. Tegyük fel, hogy az összegből 35%-ot adózom és a jövedelmem 30%-át rezsire költöm (mert nem egyedül élek), akkor a fenti összeg 13 milliárddal nő meg. (Matekosok kedvéért: 6900*0,99*0,65*0,3*0,01)
Sajnos az a baj, hogy ez egyrészt még a 100 milliárdot sem éri el, nemhogy a kétszázat, másrészt nem mindenki kapja utalásra a pénzét, sokan készpénzben kapják meg. A készpénztranzakciót megadóztatva pedig egyszerű jövedelemadó-szuperbruttóféleséget kapunk.
A "mentő ötlet"
Megvan! Adóztassunk vállalkozásokat! Ők se maradjanak ki a buliból. Ezzel az a baj, hogy innentől az adó jellege változik meg: olyan lesz, mint az ÁFA, csak rosszabb. Az ÁFA, bár a kulcs magas és a rendszere bonyolult, valahol értelmes: azért e bonyolultság, hogy azt a nyamvadt 27%-ot csak egyszer kelljen kifizetni, a végfelhasználónak - így a vállalkozások láncolata az ÁFA számára transzparens.
Viszont az utalások esetén minden alkalommal ki kéne fizetni ezt az adót! Képzeljünk el egy hagyományos, kis hozzáadott értékű, ám soktagú kereskedelmi láncolatot, ahol a termék árára rárakódó árrések kicsik, tehát végig magas a forgó pénzösszeg.
Pl. importőr-nagyker-kisker: 2%-3%-8%.
Ez kettő vagy három alkalom, attól függően, hogy az import esetén kiáramló pénzt megadóztatjuk-e. A kisker 8%-a nem számít, mert most készpénzzel fizetünk a kiskernél. Ne feledjük továbbá, hogy a vállalkozások bruttó árakat utalnak egymásnak!
Ha az adó 0,1%, akkor 0,2..0,4% jön be, 1% esetén ennek a tízszerese. Tehát a termék bruttó árának 0,2..4%-a lehet az adó, aminek konkrét nagysága sok tényezőtől függ.
Ne olyan gyorsan! Mi van akkor, hogy ha csak a vállalkozások adó- és járulékutalásait adóztatjuk? Nincs nagy különbség. A 0,5%-os ÁFA utalási adó az 0,5% ÁFA-növeléssel egyezik meg, amit természetesen a végfelhasználó fizet ki.
A végén vannak a finomságok: a vállalkozás például a beszerzései után is adózik, majd a befizetendő ÁFÁ-ja után is - amit, ha utalással kapott bevételből származik, akkor szintén leadóznak.
Verdikt - miért rossz ötlet az egész?
Egyértelmű tehát, hogy a 100..200 milliárd forintos adóbevételhez a vállalkozások közötti pénzforgalom (legenyhébb esetben csak az adófizetés) is adóztatva lesz, ami így végül minden termék árába beépül. A sok tíz-százmilliárdos összeg csak úgy jöhet össze, ha az adó az 1%-hoz közel van, ám ez sok termék árát rettentően megnövelné, több százalékkal.
Szabályozási kérdések merülnek föl: a vállalkozás-vállalkozás utalások legyenek olcsóbbak? "Színlelt szerződéses Kft.-k előnyben!"
Adóztassuk az importnál kiáramló és az exportnál beáramló pénzeket? "Külföldi és offshore cégalapítás olcsón!"
Ha az adó alacsony, akkor nem jön be sok pénz, főleg ha figyelembe vesszük a minden adó kivetésekor fellépő adminisztrációs terheket. Ha magas, és elér egy ingerküszöböt, akkor jönnek az elkerülési módok, a simlizés. Utóbbi esetben a NAV jár rosszul, hiszen a bankszámlaforgalom nekik a legjobb, mert követhető, áttekinthető, adóztatható.
Mind ismerjük a "kápés vállalkozásokat", ahol a bankszámla folyton nullán áll, rajta néhány százezres/milliós inkasszóval, és mind ismerjük az offshore cégeket is.
Több ilyet akarunk?
Lássuk be: ha kell is a megszorítás, ezen látszik, hogy csak egy újabb elfuserált módja az állampolgárok megszorításának. Valószínűleg az a cél, hogy a szavazók ne vegyék észre, hogy ez a látszólag egyszerű adó valójában mennyivel rövidíti meg őket. Ilyen volt a 2%-os ÁFA emelés is.
Viszont azt is tudjuk, hogy sok kicsi sokra megy, és a választópolgároknál is van egy tűréshatár, egy ingerküszöb. Ők nem azt nézik, hogy 25% vagy 27%-e az ÁFA, hanem, hogy mennyi marad hónap végén. Ha marad egyáltalán...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
tisztakéz · http://netes.8x.hu/ 2012.04.13. 19:39:50
zelmavagyok · http://sikospálya.blog.hu 2012.04.15. 12:27:41
TrueY · http://qltura.blog.hu 2012.04.16. 16:30:42
Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2012.05.05. 23:03:58
De sebaj, majd hozzábecsli a GDP-hez a statisztikai hivatal, mint a prostitúcióval szerzett jövedelmeknél teszik. (állítólag)
pdw (törölt) 2012.10.07. 15:24:41
"2011-ben a bruttó átlagkereset 213.100 Ft volt, átlag 2.692.000 (teljes munkaidőben foglalkoztatott) munkavállalóval. A kettőt összeszorozva megkapjuk, hogy összesen kb. 574 milliárd forintot kaptak kézhez havonta"
És adózni ki fog? :)
